A brusi Marija Lukić, aki egy olyan alapítványt (Marija Lukić Alapítvány) vezet, amely Szerbia vidéki városaiban küzd a szexuális zaklatás által veszélyeztetett nők jogaiért a Beta hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy nem csak Jagodinán – ahogyan arról Marinika Tepić beszélt az Utisak nedelje (A hét benyomása) műsor e heti adásában – vannak szexuális zaklatásnak kitéve a nők a munkahelyükön (vagy egy adott munkahely megszerzése alkalmával zaklatják őket), hanem ez mára szinte gyakorlattá vált más szerbiai városokban is. Lukić Kruševacot, Čačakot, Kraljevót és Valjevót említette a nyilatkozatában, ezekről a helyekről érkezett legtöbb panasz a szervezetükhöz.
Kruševacon kifejezetten rossz a helyzet, mondta.
– Kruševacon a lányokat az egyik befolyásos politikus hétvégi házába viszik. Tanítónőket és leginkább egészségügyi nővéreket, akiknek, ha nem tesznek eleget a meghívásnak, nem mennek el a víkendházba, másnap felmondanak a munkahelyükön – jelentette ki Lukić.
A kruševaci nők mellett legtöbb jagodinai nő kér segítséget az alapítványtól, olyanok, akik úgyszintén helyi hatalmaskodók áldozatai voltak.
– Ezek a nők nem eshetnek az elefántok, a hatalom és az ellenzék harcának áldozatául. Minden egyes eset ügyében le kell folytatni az eljárást, ezen ténykedik az alapítvány. A nők jelentik az őket ért zaklatásokat, de teljesen érthető oknál fogva kerülik a nyilvánosságot – mondta Lukić.
Lukić elmondása szerint néhány napja egy valjevói fiatalasszony a helyi bíróság elnöke ellen tett feljelentést szexuális zaklatás miatt.
– Kifejezetten sok ehhez hasonló eset van, amiket nem szabad szenzációhajhász módon vagy politikai leszámolásokra felhasználni. Saját tapasztalatom az, hogy engem a kezdetekben támogatott néhány politikus, majd magamra maradtam. A munkahelyi vagy egy adott állás felajánlása során történő szexuális zaklatás egy komoly probléma, amelyre rendszerbeli megoldást kell találni – emelte ki a Marija Lukić, akinek zaklatási ügyében Brus község egykori elnökét, Milutin Jeličić Jutkát jogerősen elítélte a bíróság.
Lukić azt ajánlja minden nőnek, aki szexuális zaklatás áldozata, hogy legyenek bátrak és jelentsék a feletteseik bárminemű zaklatását.
– Ez az üzenet csak kozmetikai jellegű lesz, ha nem kerül eljárási szakaszba minden egyes ügy, ugyanis, ha ez nem történik meg, a nők még nagyobb bajba kerülnek. Nem elég csak a nyilvánossággal megosztani a dolgokat, az államnak meg kell találnia annak a módját, hogyan tudja megakadályozni a nők munkahelyi szexuális zaklatását – állapította meg a Lukić.
A Beta anyagát ezen a linken találják.
Relatív számok
A statisztikai adatokról gyakran megoszlanak a vélemények, mennyire pontosak, mennyi elérhető közelségben lévő adat alapján készültek, sőt, az sem mellékes, ki – és kinek a megrendeléséből – készíti azokat. Egy olyan felméréssel foglalkozott szerkesztőségi kommentárban a Danas napilap, amely azokat a számokat volt hivatott megmutatni, vajon a világjárvány milyen hatással van a szerbiai foglalkoztatási piacra, hányan maradtak munka nélkül és hogy hogyan alakul a Munkaközvetítőn lévő aktívan munkát keresők száma az országban.
– Nem azért, mert emberszeretők lennének, ugyanis az üzleti életben ez a fogalom nem létezik, de annak ellenére, hogy az iparágak nagy részében jelentősen kevesebb munka volt, mint a járvány előtt, a munkaadók a tavalyi év során nem bocsátottak el tömegeket a munkahelyükről.
Ehhez nagyban hozzájárult az állami segítség is, elsősorban a vállalatoknak kifizetett minimálbér, amelynek során a cégek azzal a feltétellel juthattak támogatáshoz, hogy nem bocsátanak el dolgozókat.
Azon adatok mögött, amelyek szerint tavaly mindössze 6200 ember maradt munka nélkül, vagyis a foglalkoztatottak 0,2 százaléka, a Köztársasági Statisztikai Hivatal áll, a számhoz pedig egy olyan felmérés alapján jutott, amely során mindennemű fizetett munkát munkahelyként kezelt, legyen az formális vagy informális, akár heti egy óra.
Az elemzők tartanak attól, hogy vajon hogyan alakulnak majd a nyár után a foglalkoztatási mutatók, akkor, amikor már nem lesznek érvényben a minimálbér kifizetésével járó korlátozások.
A gazdaság talpra állása ugyanis még a láthatáron sincs, a munkáltatókon viszont ott a nyomás, amelyet nem csak a rendszeres kötelezettségek jelentenek, hanem azok is, amelyek még tavaly keletkeztek, de rendezésüket az idei évre és részben a jövő évre halasztották.
Hogy ezeknek a kötelezettségeknek a súlya alatt hány, a járványügyi helyzet okozta nehézségek által leginkább veszélyeztetett kis- és középvállalkozás roppan majd össze, most még senki sem meri magabiztosan megállapítani.
Az, hogy a tavalyi számok jól mutatnak, nem igazán mérvadó, ugyanis az az év, az összes kilengéseivel együtt, nem szolgálhat egy trend megállapítására.
Annak az évnek volt egy normális üzletviteli időszaka, egészen március közepéig, majd jött a „lezárás”, amely május közepéig tartott, ami alatt nagyon kevés dolog működött a megszokottak szerint, ezután pedig a „start-stop” időszakok váltották egymást, ez idő alatt pedig bárminemű tervezés kizárt volt, szó szerint hétről hétre, néha napról napra működtek a dolgok, arra várva, hogy épp milyen rendszer lesz érvényben.
Egy ilyen év nem adhat használható adatokat arra vonatkozóan, hogy jó vagy rossz állapotban van-e a gazdaság, majd esetleg csak akkor lehet elemezni a történéseket, amikor egy kicsit rendeződik az üzletvitel.
Azt, hogy mennyire relatívak a felmérés adatai a munkanélküliek száma mutatja, amely úgyszintén csökkent, nem kevesebb mint 14 százalékkal, vagyis 49 300 személlyel, így a felmérés felölelte időszak alatt a Munkaközvetítő nyilvántartásában 286 ezer ember szerepelt.
Az emberek egyszerűen nem értették, miért kellene jelentkezniük, így a munkaképes lakosság körében megnőtt az inaktívak száma.
Akkor viszont, amikor bejelentették, hogy a munkanélküliek is számíthatnak a 60 eurós állami segítségre, plusz arra a 60 euróra is, amelyhez minden nagykorú állampolgárnak joga van, a munkát keresők nyilvántartásában szereplők száma hirtelen megnőtt – az intézmény igazgatója szerint április elején szinte megduplázódott a számuk – 534 ezerre – írják a lapnál.
Eredetiben itt.
Illusztráció (Fotó: hcamag.com)
