Múlt szombaton volt az Amerika-ellenes terrortámadások 20. évfordulója, amit világszerte kommentált a sajtó, nem utolsósorban az afganisztáni kivonulás, valamint az USA–Kína viszony kapcsán. Nem maradhatott ki a német szövetségi választások közelgése sem. Közép-Európát pedig a pápa tisztelte meg: Budapestet egy háromórás, Szlovákiát háromnapos látogatás erejéig.

Ki győzött az elmúlt 20 évben?

A New York Times rovatvezetője szerint Bin Laden terroristái győztek:

„Amerika leghosszabb háborúja rendkívül értelmetlen volt. Nemcsak hogy az Egyesült Államok veszített a tálibokkal szemben, de az utóbbiak most erősebbek, mint valaha. Húsz évvel ezelőtt a példátlan tömeggyilkosság által traumatizált és titokban a történelem felelevenítésére vágyó politikusok és értelmiségiek félreértették, mit jelent szeptember 11-e. Az ellenségeinkről kialakult negatív képet felfújták, hogy bizonyítsák a megtorlás szükségességét. Az USA elbizakodott háborúkat vívott a világ átalakítása érdekében. Ám ahelyett, hogy átgondolta volna a helyzetet, az Egyesült Államok nyolcezer milliárd dollárt pazarolt el erre.”

A sanghaji Jiefang Ribao napilap felteszi a kérdést, hogy milyen tanulságokat vont le az Egyesült Államok a terrortámadások nyomán:

„Időközben az ország nemcsak veszített hatalmából és erejéből, hanem megosztottabb is, mint valaha. Eközben a washingtoni Kapitóliumot nem külső ellenségektől, hanem a saját köreiből származó támadóktól kell megvédenie. Az Egyesült Államoknak nem szabad még nagyobb csatazajjal reagálnia erre a fejleményre, hanem inkább önmagába kell visszalépnie.”

A Nyezaviszimaja Gazeta c. moszkvai napilap szerint:

„A terrortámadás kétségkívül fordulópontot jelent a XXI. században. Ez volt az a nap, amely megváltoztatta a világot. A New York-i Világkereskedelmi Központ két tornya elleni támadás félelmetes világossággal bizonyította, hogy mennyire sérülékeny a modern civilizáció. A terrortámadás körülményeit még mindig nem tisztázták. Nem világos például, hogy Szaúd-Arábia milyen szerepet játszott benne.”

„Amerika kettészakadt”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:

„Míg Biden elnök és két demokrata elődje találkozott egy New York-i megemlékezésen, Bush pedig figyelemre méltó beszédet mondott az egyik eltérített repülőgép Pennsylvaniában történt lezuhanásának helyszínén, Donald Trump méltatlankodásával tűnt fel. Ismételten. Bolondnak nevezte utódját az Afganisztánból való amerikai kivonulás miatt, amelyet ő maga kezdeményezett a tálibokkal kötött megállapodásával, és a nagy tragédia évfordulóján azt hangoztatta, hogy egy »választási csalás áldozata« lett. Nem elsősorban Trump illetlensége sajnálatos. A rossz a dologban most az, hogy hány millió amerikai folytatja az ország bomlasztását. Amerika túlélte az iszlamista terroristák támadását, de a felbujtott »helyi« szélsőségesek vihara megrendítette a demokráciába vetett hitet. Hová tűnt az ország összefogása?”

Biden és Hszi Csin-ping telefonon értekeztek

Biden amerikai és Hszi kínai elnök hét hónap után először beszélt újra egymással. A pekingi Huanqiu Shibao c. napilap így ír erről:

„Biden kezdeményezésére történt telefonbeszélgetés akkor zajlott le, amikor a két ország közötti kapcsolatok drasztikusan lehűltek. Úgy tűnik, Kína önbizalma arra késztette Washingtont, hogy újra átgondolja a Pekinghez fűződő viszonyát. Az USA hegemón magatartásával szemben Kína saját fejlődésére koncentrál, és saját érdekeit akarja megvédeni. Ha az USA javítani akarja a kapcsolatait Kínával, akkor nagyobb tiszteletet és őszinteséget kell tanúsítania Kínával szemben.”

A tokiói Asahi Shimbun c. napilapban a Tokiói Egyetem egyik politológusa vendégkommentátorként ír a két ország kapcsolatáról:

„Ezekben az napokban az amerikai kormánynak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szövetségeseivel folytatott tárgyalásokra. Biden nyilvánvalóan azt akarja elérni, amire tisztségviselői eddig nem voltak képesek, és mozgósítani akarja kapcsolatait a [Kínai] Népköztársasággal. Továbbra is kérdéses azonban, hogy Biden valóban képes lesz-e felvenni a harcot Hszi Csin-pinggel, akinek tekintélye egyre növekszik.”

Scholz nem áll rosszul

A tokiói Nihon Keizai Shimbun c. napilap a német kancellárjelötek második tévévitáját kommentálja – és Olaf Scholz (SPD) győzelmét jósolja:

„A CDU főnöke, Laschet erősen támadta Scholz-ot ebben a vitában is, például a Wirecard-botrány miatt. Ennek ellenére végül Scholz nyert újra, aki nyugodt maradt és magabiztosan elkerülte az ellenfél számos agresszív kérdését. Igaz, Laschet is szerzett plusz pontokat ebben a vitában, és egy felmérés szerint a vártnál jobban teljesített. De ez nem elegendő a pártja felzárkózásához, már csak azért sem, mert az uniós jelöltről alkotott kép a vita előtt meglehetősen rossz volt. Az azonban továbbra is nyílt kérdés, hogy ki lesz valójában Angela Merkel utódja. Valószínűleg legalább három pártból álló koalícióra lesz szükség. Egy fekete-zöld-sárga szövetségben például Laschetnek még mindig lenne esélye a kancelláriára.”

A Neue Zürcher Zeitung az SPD jelöltjének választási kampányával foglalkozik:

„Minél jobban besodorja magát Merkel szerepébe, Scholz annál pontosabban és áthatóbban másolja a kancellárt, és annál jobbak a közvélemény-kutatások eredményei. Néhány hét múlva kancellár lehet a [jelenlegi] helyett. Már csak két apró probléma maradt. Először is, a német újságírók mostanában nem váltak híressé pontos előrejelzéseikkel. Újságírói elemzéseik gyakran inkább csak egy kívánságlistát képeznek. Másodszor, a felmérések esetleges pontatlansága. Végül mégis Laschet nyerhet, akit ma gyakran bunkónak festenek le. Annál is inkább, mivel nem kancellárválasztásról, hanem Bundestag-választásról van szó – az emberek a parlamentet választják nem pedig a kormányt.”

A pápa budapesti látogatása

„A pápa Budapesten ünnepelte az Eucharisztikus Kongresszus záró miséjét és találkozott Orbán magyar miniszterelnökkel”, írja a bécsi Die Presse:

„Ferenc pápa tiszteletre és nyitottságra szólította fel a magyar híveket. »Az a kívánságom, hogy ti ilyenek legyetek: határozottak és nyitottak, földhöz kötöttek  és tiszteletteljesek« – mondta a katolikus egyházfő vasárnap a magyar fővárosban, a Hősök terén, mintegy 100 ezer hívő előtt. Magyarország hű a gyökereihez, de a »kereszt« arra is invitál, hogy az ember széttárja a karját és ne határolja el magát másoktól – mondta Ferenc pápa.

Ezt megelőzően Ferenc pápa találkozott Orbán magyar miniszterelnökkel. A találkozót izgatottan várták, Ferenc pápa és Orbán migránspolitikával kapcsolatos ellentétes álláspontja miatt is. A Vatikán szerint a beszélgetés az egyház magyarországi szerepéről és a környezetvédelemről szólt. Ferenc pápa nemrég egy rádióinterjúban azt mondta, nem tudja, lehetséges-e egyáltalán találkoznia Orbánnal. Az ilyen találkozások valójában gyakoriak a katolikus egyház fejének külföldi útjain. A találkozás után Ferenc pápa végighajtott Budapest utcáin a pápamobilban, miközben hívei ujjongva üdvözölték.”

A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) c. irodalmi és politikai hetilap kritikusabban látja a pápa látogatásának eredményeit:

„Orbán Viktor túljutott kormányzásának alighanem legmegalázóbb mozzanatán. Ferenc pápa úgy járt Magyarországon, hogy a szentatya gyakorlatilag tudomást sem vett róla, de azokról sem, akik ennek a kurzusnak a közjogi méltóságai. A tudósítások arról számoltak be, hogy a Ferihegyen reggel nyolc órakor landolt gépből kilépve azonnal a Szépművészeti Múzeumba hajtatott, ahol félórányi időtartamban figyelmesen végighallgatta a köztársasági elnök tájékoztatóját. A felek néhány szót váltottak, majd Ferenc pápa a protokolláris fotózkodás után püspökök előtt beszélt: fontos, hogy a magyar társadalom szolidárisabb és befogadóbb legyen – mondta, ezzel egyben el is intézte Orbán Viktor korábban neki mondott szavait, miszerint arra kérte Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Hogy ezt követően, 8 óra 45-től Orbán és Áder mit csinált, hova ment, arról nincs hír. A szentatya misét celebrált, majd elhagyta az országot.”

Ferenc pápa megérkezik Szlovákiába, 2021. szeptember 19. (Fotó: CNS-Vatican Media)